Kjehjang P.O.V.:
Miután megbeszéltem SaYe-val és egyik barátjával, hogy átmegyek, rögtön elkezdtem készülődni. Egy sárga, kockás inget kaptam föl fehér fölsőm fölé, hogy ne fázzak kint a hűvös, őszi időben. Hajamba szalagot kötöttem.
Kjehjang öltözete
Utána kiléptem az ajtón és elindultam a megadott cím felé. A hűvös szél bele-belekapott fekete tincseimbe. Idegesen hátratűrtem hajamat, mikor a ház elé értem. Vettem egy nagy lélegzetet, majd becsöngettem. Szívem a torkomban dobogott. Kicsapódott az ajtó, és SaYe rontott ki rajta. A nyakamba borult, de én félve eltoltam magamtól.
-Beszélnünk kell!-mondtam remegő hanggal, de mintha meg se hallotta volna.
-Gyere be!-rángatta kezemet. Mivel erősebb volt nálam (és mert picike vagyok), ezért hamar bent találtam magam-Majd itt! Miről van szó?
-Én izé... El...-kezdtem, de egy ordítás félbeszakított.
-U-KWON! Te az én energiaitalomat iszod?!-kiabálta valaki. SaYe berontott a nappaliba. Követtem őt. Bent a Block B nézett egységesen egy irányba. Tekintetemmel oda néztem ahova ők is. U-Kwon felé. Éppen nyugodtan iszogatott valami kék löttyöt, miközben Taeil a lelkét kiordította miatta.
Felkuncogtam, mire mindenki rám nézett. Álltam a tekintetüket. Végignéztem rajtuk, majd megakadt szemem Kyung-on. Szívem hirtelen hevesebben kezdett dobogni, arcomra vörös pír költözött.
,,Nem mindenki találkozhat a kedvencével! De én igen!''-gondoltam,majd magamban elkezdtem sikítani. De kívül nem mutattam ki érzelmeimet, de SaYe így is rájöhetett, hogy mi van velem, mert kirángatott a szobából.-Mondani akartál valamit, nem?-kérdezte.
-De igen! Arról van szó, hogy... Izéé.. Öhm..-kezdtem, majd egész érthetően kifejtettem problémámat.
-Igeen?-kérdezte értetlenül.
-Tudod, hogy apum elvált és most izé...... Újból megnősül, ezért elhívott hozzá...-böktem ki.
-Ez szuper!-örömködött-És hol lesz az esküvő?-kérdezte. Vettem egy mély lélegzetet, lehajtottam fejem és úgy mondtam ki.
-Yokohamában, Japánban-válaszoltam halkan.
-És meddig leszel ott?-tette föl az újabb kérdést.
-Egy évig, mert apám ott akar taníttatni...-suttogtam, mire felvisított.
-Meddiiiiiiig???? Ez.. Ugye.. Ugye most csak viccelsz...-vinnyogott riadtan-És mikor megy a géped?-kérdezte remegő hangon, könnyes tekintettel. Ránéztem karórámra. 21:01 volt.
-6 óra múlva-mondtam már sírva. Barátnőm szorosan átölelt és a kezembe nyomott egy zsebkendőt. Egymást szorongatva sírtunk és trombitáltunk folyamatosan, mikor kijött valaki a nappaliból.
-SaYe, hol van a... Mi történt?-kérdezte az illető riadtan. Felnéztem, és megláttam, hogy B-Bomb az. Barátnőm úgy három másodperc alatt elhadarta neki, hogy mi a szitu. A fiú esetlenül átölelt minket. SaYe kicsit eltolt magától és letörölte könnyeimet.
-Segíthetek összecsomagolni legalább?-kérdezte, mire bólintottam egy aprót. Gyorsan felkapott egy dzsekit, majd szólt a fiúknak, hogy elmegy egy kicsit és majd jön, utána pedig kiléptünk a ház ajtaján, és elindultunk hozzám.
SaYe P.O.V.:
Ez az egész olyan volt számomra, mint egy hidegzuhany. Lehetetlen volt akkor számomra, hogy elutazzon és ne lássam egy évig. Kjehjang a legjobb barátnőm, olyan számomra, mint egy nővér.
SaeYeon P.O.V.:
Mikor megérkeztünk a dormba, P.O rögtön a konyhába sietett, és nyolc kristálypoharat pakolt le elénk. Utána Taeil egy pezsgőt kotort elő valahonnan.
-Nekem csak keveset!-utasítottam oppát, aki engedelmeskedett nekem. Amikor már koccintottunk, akkor éppen bele akartam inni italomba, de Hyukie kikapta kezemből. Nyafogva utána kaptam, de nem értem el.
-Cica! Nem fogsz te itt nekem lerészegedni!-mondta, arra utalva, hogy a legtöbb lány képes a sárga földig leinni magát.
-Nem! Kérlek! Milyen az már, hogy nagykorú vagyok egy éve, de mégse ihatok, mert a barátom nem engedi!-kérleltem mire a szemét forgatva visszaadta italomat. Biccentettem köszönetképpen. Fölhajtottam italomat. Eközben a fiúk baromkodni kezdtek, ami teljesen természetes volt. Körülnéztem, és megszámoltam a fiúkat. Gyanús volt, hogy P.O eltűnt. Ekkor egy irdatlan nagy nyávogás jött mögülem. Rémülten sikítottam fel, és riadtan lebukfenceztem a kanapéról. Mikor hátrafordultam, akkor Jihoon nézett rám macskafülekben, és még egyet nyávogott.
-Elmebeteg vadparaszt!-mondtam a még mindig nyivákoló P.O-nak. A fiúk már a földön fetrengtek a nevetéstől. Ekkor fedeztem föl, hogy még két fiú hiányzik. Most meg B-Bomb és Zico tűnt el.
-Aissh! Minek kell nektek mindig elcsászkálni, eltűnni, a frászt hozni rám és hülyét csinálni magatokból?-nyűgösködtem. A fiúk kezdtek hátrálni, majd kipukkadt belőlük a röhögés-Mi van?-kérdeztem összehúzott szemöldökkel.
-Fordulj meg!-nyerítette Taeil. Engedelmeskedtem Oppa-m kérésének. A két csatangoló nőnek öltözve, sipákolva beszélgetett.
Pár másodpercig tágra nyílt szemmel figyeltem Zico-t és Minhyuk-ot, majd kirobbant belőlem a nevetés.
-Neeeeeeeeeeeeee!-vihogtam, jobban mondva nyerítettem. A többiek már lenyugodtak, csak én fuldokoltam. Kezdtem abbahagyni a nyerítést, de B-Bomb álnok módon letérdelt mellém és csikizni kezdett. Kinézete miatt a kelleténél jobban nevettem.
-Ha-hagyd ahabbahaaaa-röhögtem. Hyukie még csikizett pár pillanatig, majd utána eleget tett kérésemnek -Hülyék!-mondtam.
-Bocsánat...-mondták a fiúk lehorgasztott fejjel. Odamentem hozzájuk és szorosan megöleltem őket. Ők meg vissza.
-Ezért nem kell bocsánatot kérni!-simítottam végig agyonsminkelt arcukon--De ha ezt mégegyszer megcsináljátok, akkor tuti, hogy nem élem meg a holnapot!-szidtam le őket egy porszemnyit. Felkuncogtak, majd visszafutottak a szobájukba. Pár másodperc múlva normálisan tértek vissza. Ekkor viszont ellezdett csörögni a mobilom. Kjehjang hívott.
-Megbocsátotok egy percre?-kérdeztem a fiúktól. Ők elkezdtek bólogatni. Hyukie felhúzott szemöldökkel nézett rám.
-Legjobb barátnőm-mondtam, majd gyorsan kimentem a bejárati ajtón.
-Halló?-szóltam bele a telefonba. Barátnőm visszaköszönt.
-Szia SaYe! Át tudnál kicsit jönni?-kérdezte.
-Öhm.. Jelnleg vendégségben vagyok...-mondtam bizonytalanul. Ekkor valaki megkocogtatta a vállam. Minhyuk volt az.
-Óh. Akkor semmi...-mondta szomorúan. B-Bomb meghallotta Kjehjang bánatos hangját.
-Nyugodtan hívd át!-tátogta.
-De azt mondja egyikőjük, hogy gyere át-közvetítettem,majd kihangosítottam a telefont, hogy a fiú is hallja.
-De nem leszek teher?-kérdezte barátnőm idegesen
-Dehogyis!-mondta egy hang mögöttünk. Megpördültem tengelyem körül. Zico állt velem szemben, és kedvesen mosolygott.
20 perc múlva:
Kjehjang becsöngetett. Kirohantam az előszobába és feltéptem az ajtót...
SaYe P.O.V.:
-Ők meg mi a frászkarikát művelnek?!-kérdezte még mindig sokkos állapotban. A többi B.A.P-s srác tekintete szép lassan rám vándorolt. Arcomat pír borította el. Zelo-ra és Jongup-ra pont akkor tört rá egy füttyögési roham.
-Dögös vagy így cicamica!-mondta Jongup.
,,Mivan??!''-visítottam magamban. Dühösen elrohantam mellettük. Jongup keze megtalálta a *khm, khm* farzsebemet, és pár másodpercig pihentette rajta mancsát. Éreztem, hogy feszültségem vulkánkitörésként fog kirobbanni belőlem. Hátrafordultam, és farkasszemet néztem a nálam egy fejjel magasabb fiúval.
-Ha ezt még egyszer megcsinálod...kezdtem mosolyogva, amit ő úgy értelmezett, hogy nyert ügye van nálam-Ígérem, hogy tőből kitépem a karod ÉS AZZAL VERLEK AGYON!!!!!-ordítottam a végére. Ijedten hőkölt hátra.
,,Ajánlom is!''-gondoltam dühösen, majd a próbaterembe érve becsaptam magam mögött az ajtót. Gyorsan átöltöztem, és elkezdtem bemelegíteni. Ajtócsapódást hallotam, de nem törödtem vele. Lementem spárgába és úgy nyújtottam. valki megérintette a vállam. Felemeltem fejem, és tekintetemet az illetőre szegeztem. Jongup volt az. Dühödten fújtattam egyet, mire bocsánatkérően nézett rám. Felálltam. Követte példámat.
-Sajnálom!-mondta bűnbánóan. Bólintottam egyet.
-Rendben! Na most sipirc innen!-mondtam, és elkezdtem az ajtó felé löködni. Értetlen képet vágott-Na! Attól még, hogy idol vagy, nem nézheted meg más bandák a készülő klipeit, zenéit, és még sorolhatnám hajnalig...-mondtam, majd egy erőset löktem rajta, amitől rögtön a folyosón termett. A fiúk bejöttek a terembe és elkezdtek ők is bemelgíteni. Utána rögtön nekiláttunk a tánc folytatásának. Most már az ötletek csak úgy ömlöttek a fiúkból. Miközben az eddigi mozdulatokat gyakorolták, folyamatosan csak beszéltek, és beszéltek. Szorgalmasan jegyzeteltem mindent, amit mondtak, mert egy: nem beszéltek hülyeségeket, kettő: egész jó volt minden tervük. Minhyuk fáradtan, és egy kicsit féltékenyen huppant le mellém a földre. Rögtön megkérdeztem, hogy mi a baja.
-Letapizta a barátnőmet!-mondta gondterhelten. Átöleltem. Visszaölelt. Utána kiment az ajtón, berontott a B.A.P-s srácok próbatermébe, és nekiment Jongup-nak. Mikor beértem a terembe, akkor B-Bomb szorgalmasan püfölte féltékeny kirohanásának okát. Gyorsan szét próbáltuk választani a két verekedőt, kisebb-nagyobb sikerrel. Mindkettőjük szemében düh csillogott.
-Ezt miért kellet?!-kérdezte villámló tekintettel Jongup.
-Letapiztad a csajomat!-válaszolta ugyanolyan szemmel barátom.
-Normálisabban nem tudsz hívni?!-kérdeztem dühösen Minhyuk-tól, majd odaléptem hozzá és egy szép nyaklevest adtam neki. Feje előrebukott, így lefejelte Jongup-ot.
-Naaaa!-hördültek fel egyszerre. Kitört belőlem a nevetés. Mindketten azonnal bevágták a durcát. Visszamentem a próbatermünkbe, és elkezdtem gyakorolni a fiúk ötleteit. Lassan kezdett összejönni a tánc, aminek nagyon örültem. Éppen azon agyaltam, hogy mi hiányzik, mikor beléptek a fiúk, hárman jobbra, hárman balra mentek, Minhyuk pedig felém jött. Rögtön megvilágosodtam.
-Ezaaaaz!-üvöltöttem és fölpattantam, majd boldogan a levegőbe bokszoltam. A fiúk értetlen képpel meredtek rám. Elmagyaráztam nekik, hogy mi volt a kis kirohanásom oka.
-Minden része megvan a táncnak!-sipítottam. Összepacsiztam a srácokkal, és rögtön eltáncoltam azokat a részeket, amikhez elég egy ember. Utána értem a több főt igénylő részhez. Azt szépen, lassan felvázoltam a fiúknak, hogy mit terveztem.
-Úgy lesz, hogy hárman erre, hárman arra mentek-kezemmel mutogattam az irányokat- és utána valamelyikőtök egyenesen jön.-a fiúk némán beosztották a szerepeket. Elkezdtek menetelni, majd mikor szétváltak Minhyuk felém kezdett jönni, miközben valami furcsa mozdulatokat tett meg karjaival.
-Drága Blockbuster!-mondtam-Hivatalosan is bejelentem, hogy a Nalina kész van!-üdvrivalgásban tört ki mindenki. Mosolyogva néztem, ahogyan örömükben elkezdik ölni egymást.
-SaeYeon! Meg vagy hívva hozzánk ma estére, és ha visszamondod, akkor bajok lesznek!-mondta aranyosan rázva mutatóujját. Nevetve bólintottam. Kimentünk az épületből. Kint vaksötét fogadott minket. Dideregve húztam össze magamon a pulcsimat. B-Bomb a fejét rázta.
-Sose tanulod meg, te lány, hogy este hideg van?-mondta és a hátamra terítette dzsekijét...
